Egy valami biztos: ha Halloween, akkor tök. A vicsorgó töklámpások, a méztől ragadó sült tök, na meg a többi tökös csoda, mind szerves részét képezik a "Mindenszentek" hangulatnak már itthon is. Nálam ez az egész a tökkrémleves megismerésével tetőzött be. Ha őszinte vagyok, akkor azt mondhatnám, hogy egész tökszezonban képes lennék ezen a levesen élni, merthogy mire megunnám, addigra pont találok egy új elkészítési módot, amin kiélhetem a függőségemet.
Ugyanis ahányféle kiadásban kóstoltam, mindannyiszor konstatálnom kellett, hogy ezt nem lehet elrontani…Vagy legalábbis nagyon meg kell érte dolgozni. :D Épp ezért, hogy másnak is lehessen választani a lehetőségek közül, elkezdem az alapoknál, és aztán egy kisebbfajta rúgást adva a fantáziának megindulunk az ízorgiák vad világába.
Ezúton szeretném megosztani az ősreceptet, ami elindított a lejtőn. (Nem titkolva azt a szándékomat, hogy mást is belevigyek a "rosszba". :))
Nem kell más hozzá csak:
TÖK…Igen, itt kezdődik a probléma, hogy a sok közül most épp melyik. Itthon is kapható az ún. hokkaido tök, ami japán sütőtök néven is ismert. Talán ebből a legízesebb elkészíteni ezt a receptet. Különböző méretű példányokat lehet találni, egy adaghoz egy darab kézilabda nagyságú :) szükséges. Az előkészítés során csak a "szárát", ill. a fás részeket kell levágni, de nem kell meghámozni.
1 fej vöröshagyma
friss gyömbér, ízlés szerinti mennyiségben (ugyanis elég intenzív ízzel rendelkezik), -ehhez az adaghoz én kb. 5dkg-ot használok
750 ml zöldségalaplé, vagy azonos mennyiségű vízzel hígított szárított zöldség-fűszer keverék (=vegeta) :P
1-1 TK curry, ill. cumin
só, bors - ízlés szerint
kevés cukor, vagy méz
1 pohár tejföl, vagy tejszín
! friss chili, vagy chili por! - tűrőképesség szerint
Kevés olajon üvegesre pároljuk az apróra szelt hagymát, majd hozzáadjuk a megmosott, kimagozott, és kockára szelt tököt, illetve a meghámozott, apróra vágott gyömbért. Pár percig pároljuk, majd a "zöldséglével" felöntjük, hozzáadjuk a fűszereket, és kb. 25 percig főzzük. Amikor megpuhult a tök, összeturmixoljuk. Szükség esetén még ízesíthetjük. Belekeverjük a tejszínt, majd pár percig főzzük. Tálalásnál pirított tökmagot, illetve tökmagolajat tehetünk rá.
Már itt sem tudunk megálljt parancsolni a képzelőerőnknek, ha van a közelünkben esetleg rák vagy lazac. Olaszos irányba is elmehetünk egy kis parmezánnal, de a jól bevált pirított zsemlekockával is lehet próbálkozni. Igazából innentől tényleg csak az ízlésünk szab határt.
Az alapreceptet is meg lehet bolondítani. Egy étteremben már volt szerencsém a narancsos változatot is megkóstolni, amit egy kedves ismerősöm narancs hiányában grapefruittal fejlesztett tovább.
Szóval bátran kijelenthetem, hogy akárhol is járok, a tökkrémleves mindenhol régi kedves ismerősként köszönt, aki mégis mindig tud valami újat mutatni.
(Utólag is elnézést a közönséges nyelvhasználatért, és szóismétlésért, de szerintem tökmindegy, hogyan mondjuk, mert ez akkor is tökjó étel. :P)
